Janka nagylány

Janka holnap lesz féléves. mit is mondhatnék? nagylány már. forog hátról hasra és néha vissza is, őrült tempóban tud a földön körbe-körbe pörögni, mindent megkaparint, ami elérhető közelségben van.
és tegnap kijött az első foga is. előtte való nap reggel volt egy kis nyűglődés, sírás, akkor láttam meg, hogy már majdnem áttört. aztán másnapra már kint is volt. pici, éles jobb alsó. azóta nem adom neki olyan gyakran az ujjamat, hogy rágja. :) Sebi is kipróbálta, milyen érzés Janka foga. kézmosás után odaadta az ujját Jankának. aztán csak rötyögött, hogy tényleg, milyen éles. :)
nem csak kúszik a leányzó, hanem eszik is. nem várta ki a 6 hónapot a kizárólagos szopival. kb 5 és fél hónaposan már kifejezetten érdekelte, mi van a tányéromban. és nem lehetett lekenyerezni semmiféle műanyag állatkával, de még csak üres pohárral, tányérral sem. neki az kellett, amit mi ettünk. hát így kezdődött a kóstolgatás. egy kis alma, egy kis sütőtök, egy kis kenyérhéj. mást még nemigen kapott, ezzel elvan. a krumpli még almával keverve sem tetszik neki. nem csodálom, mindenhogyan száraz.
viszont a zabkása almával összefőzve, elturmixolva, az működik. és tőrbe esve várjuk, hogy megjöjjön az etetőszékünk.

a tükörképét rettentőmód szereti, kacag, dumál neki. édes pofa. :) de azért a fő kedvenc Sebi! Senki nem kap akkora kacajokat, rötyögéseket, mint ő. Janka teljesen odavan a bátyjáért. és persze ez fordítva is igaz. Sebi szétpuszilja az ő édes kis Jankácskáját. :) akkor a legédesebbek, mikor reggel összebújva ébresztgetik egymást az ágyban.

nagyon hamar eltelt ez a fél év. kicsit sajnálom is. már nincs pici babám, hanem egy önálló akarattal rendelkező, kiváncsi nagylányom van. egy édes-édes lányka. de már nem az a kis babusgatnivaló piciség. Sebinél valahogy végeláthatatlannak tűnt ez az idő, és persze sokkal nehezebbnek. olyan soha-nem-lesz-vége-már feelingje volt. Jankánál meg jaj-ne-legyen-még-vége érzésem van. volt. érdekes.

most meg lázas. lehet, hogy jön a második foga is?