ababa, a rém

Janka nem beszél. illetve csak pár szót mond (Sebi szerint azért nem beszél, mert neki elég, hogy édi.)
a legalapvetőbb szavai:
cziczi (ilyen szép régiesen mondja, :))
táttya (táska, ami ugyebár elengedhetetlen női kiegészítő)
au, au (ezt hallani kéne, meg látni, hogyan mondja: teljes világfájdalommal az arcán, még akkor is, ha csak egy ici-picit ütötte meg magát. sőt! elég a fájdalom emléke is!)

nagyjából ezzel a három szóval elvan a kiscsaj.
de kb két hete bejött még egy szó: ababa.
szemmel láthatólag fél ettől az ababától. mutogat kifelé az ablakokon, és görcsösen kapaszkodik az épp kéznél levő felnőttbe. először azt hittük, hogy a sötéttől fél, de most már napközben is csinálja.

ma mást is mondott: csipcsip. és ugyanúgy csinált, mint az ababánál. ezen elgondolkoztunk, és Dávid felvetette, hogy vajon nem a két héttel ezelőtti tyúkvágás óta csinálja-e ezt? lehet egyébként. azóta fél a tyúkoktól is, pedig előtte simán bement közéjük.
mindenesetre nem tudja elmondani, mi baja van, úgyhogy csak reménykedni tudok, hogy hamarosan elmúlik, mert ez elég tarthatatlan, hogy sötétedés után csak karban van el, és ott is csak nyűgösen. :(

aha! most, miközben írom ezt a bejegyzést, néztük a fényképeket Jankával. és az egyik képen a dédiék galambjai voltak. Janka egyből odamutatott és ezt mondta: ababa! aztán csipcsip! szóval tényleg a madarak a rémisztők... az is lehet, hogy a varjakra gondol. pár hete itt tanyáznak nálunk szokás szerint.

amúgy pedig extra édi: most épp Sebit dögönyözi, nagy sikongatások közepette. :) amúgy is nagyon jól elvannak Sebivel: ha hazaér az oviból, Janka megölelgeti a bátyuskáját. Este ad neki jóéjt puszit, és ha Sebi mesét néz, odaül mögé a kanapéra, és simizza, meg masszírozza a hátát. :)


legújabb szokása: már nincs rongyi (régen csak azzal aludt), viszont lett szopis takaró. az a kis horgolt takaró, amit még születése előtt készítettem neki. most ha hazaérek, egyből rohan a kanapéhoz, készíti a helyet, hogy elférjünk, és hozza a szopis takarót, amivel be is kell takarni szopizás közben.

egyébként pedig egészen új élményeim vannak a gyerekneveléssel kapcsolatban: ugyanis Janka eljátszik egyedül is. Sebi soha nem játszott el, sőt a mai napig sem szeret egyedül csinálni bármit is. mindig jön az Anyamitcsináljak??? című műsor, amitől falnak megyek, mert hiába sorolok föl 50 dolgot, egyikhez sincs kedve. Viszont Janka eljátszik egy doboz duplóval, képes 20 percig építkezni, vagy két-három táskával elvan, pakolgatja benne a cuccait. vagy elkéri a karkötőimet, nyakláncaimat, vagy a gombos doboz tartalmát rendezgeti, vagy a popsitörlőket mossa ki és teregeti, vagy mindig talál valami tennivalót magának. és! rendszerető gyerek! elpakolja maga után a játékokat, elrendezi a cipőket, kipakol a mosogatógépből, kitörli a popsiját pisilés után, elviszi a bilit a mosdóba, a pisis pelust kidobja a vödörbe...

az egyetlen kritikus pont a pelenkázás. ennél még mindig ordít... ritkán kap pelust, mert amúgy elég jól megy az ec-zés, de ha elmegyünk itthonról ebben a nagy hidegben, akkor adok rá. ilyenkor oda a jó hangulat. :(

a végére egy újszülött kori videó. el sem hiszem, hogy volt ilyen pici.